Gyémánt mikrokémiai por szennyeződései és kimutatási módszerei

A hazai gyémántpor több | típusú egykristályos gyémántot tartalmaz alapanyagként, de | típusú magas szennyeződéstartalommal és alacsony szilárdsággal rendelkezik, csak az alsó kategóriás piaci termékek iránti kereslet kielégítésére használható. Néhány hazai gyémántporgyártó I1 típusú vagy szecsuáni típusú egykristályos gyémántot használ alapanyagként a gyémántpor előállításához, feldolgozási hatékonysága sokkal nagyobb, mint a hagyományos gyémántporé, ami kielégíti a felső kategóriás piac igényeit. A gyémántpor nagy keménységgel és jó kopásállósággal rendelkezik, széles körben használják vágásra, csiszolásra, fúrásra, polírozásra és más területeken. A tudomány és a technológia fejlődésével és előrehaladásával a gyémántpor iránti piaci kereslet egyre nagyobb, és a minőségi követelmények is egyre magasabbak. A gyémántpor esetében a gyémántporban lévő szennyeződések mennyisége közvetlenül befolyásolja a termék minőségét és a por teljesítményét.
Lebomló fajok
A gyémántpor szennyeződései a gyémántporban található nem szén alapú összetevőkre vonatkoznak, amelyek szemcsés külső szennyeződésekre és belső szennyeződésekre oszthatók. A részecskék külső szennyeződései főként a nyersanyagok és a gyártási folyamat során kerülnek be, beleértve a szilíciumot, vasat, nikkelt, kalciumot, magnéziumot és kadmiumot; a részecskék belső szennyeződései a gyémánt szintézise során kerülnek be, főként vasat, nikkelt, kobaltot, mangánt, kadmiumot, rezet stb. A gyémántporban lévő szennyeződések befolyásolják a porrészecskék felületi tulajdonságait, így a termék nehezen diszpergálható. A vas, a nikkel és más szennyeződések a termék mágnesességét is eltérő mértékben befolyásolják a por felvitelétől függően.
, Szennyeződés-észlelési módszer
A gyémántpor szennyeződés-tartalmának kimutatására számos módszer létezik, beleértve a súlymódszert, az atomemissziós spektroszkópiát, az atomabszorpciós spektroszkópiát stb., és a különböző kimutatási módszerek a különböző követelményeknek megfelelően választhatók ki.
gravimetrikus elemzés
A súlymódszer alkalmas a teljes szennyeződés-tartalom elemzésére és kimutatására (kivéve az éghető illékony anyagokat égési hőmérsékleten). A fő berendezések közé tartozik a Mafer kemence, az analitikai mérleg, a porcelán tégely, a szárító stb. A mikropor termék szabványos szennyeződés-tartalmának vizsgálati módszere a magas hőmérsékletű égési veszteség módszere: a rendelkezéseknek megfelelően mintát veszünk, és állandó tömegű tégelybe helyezzük a vizsgálati mintát, a vizsgálandó mintát tartalmazó tégelyt 1000 ℃-os kemencébe helyezzük állandó tömegig (megengedett hőmérséklet + 20 ℃), a maradék tömeget vegyes tömegként számoljuk ki, és kiszámítjuk a tömegszázalékot.
2. atomemissziós spektrometria, atomabszorpciós spektroszkópia
Az atomemissziós spektroszkópia és az atomabszorpciós spektroszkópia alkalmas nyomelemek kvalitatív és kvantitatív elemzésére.
(1) Atomemissziós spektrometria: ez egy analitikai módszer a különféle kémiai elemek külső energiájából származó elektronátmenet által létrehozott karakterisztikus sugárzási vonal kvalitatív vagy kvantitatív elemzésére. Az atomemissziós módszer körülbelül 70 elem elemzését teszi lehetővé. Általánosságban elmondható, hogy az 1% alatti komponensek mérése pontosan méri a gyémántporban található nyomelemek ppm szintjét. Ez a módszer a legkorábban kidolgozott és kifejlesztett módszer az optikai analízisben. Az atomemissziós spektrometria fontos szerepet játszik a különféle modern anyagok kvalitatív és kvantitatív elemzésében. Előnyei a több elem egyidejű kimutatási képessége, a gyors elemzési sebesség, az alacsony kimutatási határ és a nagy pontosság.
(2) Atomabszorpciós spektroszkópia: amikor egy adott fényforrás által kibocsátott sugárzás áthalad a mérendő elem atomgőzén, az alapállapotú atomok elnyelik, és a mért abszorpciós fok elemanalízis céljából mérhető.
Az atomabszorpciós spektrometria kiegészítheti egymást, és nem helyettesítheti egymást.

1

3. A szennyeződések mérését befolyásoló tényezők
1. A mintavételi térfogat hatása a tesztértékre
A gyakorlatban azt tapasztalták, hogy a gyémántpor mintavételi mennyisége nagy hatással van a vizsgálati eredményekre. 0,50 g mintavételi mennyiség esetén a vizsgálat átlagos eltérése nagy; 1,00 g mintavételi mennyiség esetén az átlagos eltérés kicsi; 2,00 g mintavételi mennyiség esetén pedig kicsi az eltérés, de a vizsgálati idő növekszik, a hatékonyság pedig csökken. Ezért a mérés során a mintavételi mennyiség vak növelése nem feltétlenül javítja az elemzési eredmények pontosságát és stabilitását, hanem jelentősen meghosszabbítja a működési időt és csökkenti a munka hatékonyságát.
2. A részecskeméret hatása a szennyeződés-tartalomra
Minél finomabb a gyémántpor részecskéje, annál nagyobb a szennyeződéstartalom a porban. A gyártás során alkalmazott finom gyémántpor átlagos részecskemérete 3 μm. A finom részecskeméret miatt egyes savban és bázisban oldhatatlan anyagok, amelyeket a nyersanyagokba kevernek, nehezen választhatók szét, így finom részecskeporrá ülepednek, ezáltal növelve a szennyeződések tartalmát. Továbbá, minél finomabb a részecskeméret, annál több szennyeződés kerül a gyártási folyamatba, mint például diszpergálószer, ülepítőfolyadék, porszennyezés, a gyártási környezetbe. A porminta szennyeződéstartalmának vizsgálata során azt találtuk, hogy a durva szemcsés gyémántpor termékek több mint 95%-ának a szennyeződéstartalma 0,50% alatt, a finomszemcsés por termékek több mint 95%-ának pedig 1,00% alatt volt. Ezért a por minőségellenőrzése során a finom pornak kevesebbnek kell lennie, mint 1,00%; a 3 μm szennyeződéstartalmának kevesebbnek kell lennie, mint 0,50%; és a szabványban a szennyeződéstartalom adatai után két tizedesjegyet kell megadni. Mivel a porgyártási technológia fejlődésével a por szennyeződéstartalma fokozatosan csökken, a durva por szennyeződéstartalmának nagy része 0,10% alatt van, ha csak egy tizedesjegyet tartunk meg, a minősége nem tud hatékonyan megkülönböztetni.
Ez a cikk a következő forrásból származik: "szuperkemény anyaghálózat"


Közzététel ideje: 2025. márc. 20.