A galvanizált gyémántszerszámok gyártási folyamata számos folyamatot foglal magában, és ha bármelyik folyamat nem elegendő, a bevonat leválásához vezethet.
A galvanizálás előtti kezelés hatása
Az acélmátrix galvanizáló tartályba való bekerülése előtti kezelési folyamatát galvanizálás előtti kezelésnek nevezzük. A galvanizálás előtti kezelés magában foglalja: mechanikai polírozást, olajeltávolítást, eróziót és aktiválási lépéseket. A galvanizálás előtti kezelés célja a sorja, olaj, oxidfilm, rozsda és oxidációs bőr eltávolítása a mátrix felületéről, hogy a mátrixfém szabaddá váljon a fémrács normális növekedéséhez és az intermolekuláris kötőerő kialakításához.
Ha a galvanizálás előtti kezelés nem megfelelő, a mátrix felületén nagyon vékony olajfilm és oxidfilm képződik, a mátrixfém fémes jellege nem válik teljesen láthatóvá, ami akadályozza a bevonófém és a mátrixfém kialakulását, amely csak egy mechanikai beágyazás, a kötőerő gyenge. Ezért a galvanizálás előtti rossz előkezelés a bevonat leválásának fő oka.
A bevonat hatása
A bevonóoldat összetétele közvetlenül befolyásolja a bevonó fém típusát, keménységét és kopásállóságát. Különböző folyamatparaméterekkel a bevonó fém vastagsága, sűrűsége és a kristályosodás feszültsége is szabályozható.
A gyémánt galvanizáló szerszámok gyártásához a legtöbb ember nikkelt vagy nikkel-kobalt ötvözetet használ. A bevonat szennyeződéseinek hatása nélkül a bevonat leválását befolyásoló tényezők a következők:
(1) A belső feszültség hatása A bevonat belső feszültsége az elektródaleválasztás folyamatában keletkezik, és az oldott hullámban lévő adalékanyagok, valamint azok bomlástermékei és hidroxidja növelik a belső feszültséget.
A makroszkopikus feszültség buborékokat, repedéseket és a bevonat leválását okozhatja a tárolás és a használat során.
Nikkelbevonat vagy nikkel-kobalt ötvözet esetén a belső feszültség nagyon eltérő, minél nagyobb a kloridtartalom, annál nagyobb a belső feszültség. A nikkel-szulfát bevonóoldat fő sója esetében a watt bevonóoldat belső feszültsége kisebb, mint más bevonóoldatoké. Szerves lumináns vagy feszültségcsökkentő szer hozzáadásával a bevonat makro belső feszültsége jelentősen csökkenthető, és a mikroszkopikus belső feszültség növelhető.
(2) A hidrogénfejlődés hatása bármely bevonóoldatban, függetlenül annak pH-értékétől, mindig jelen van bizonyos mennyiségű hidrogénion a vízmolekulák disszociációja miatt. Ezért megfelelő körülmények között, függetlenül attól, hogy savas, semleges vagy lúgos elektrolitban végezzük a bevonatolást, gyakran hidrogénkicsapódás is történik a katódon a fém kicsapódásával együtt. Miután a hidrogénionok redukálódnak a katódon, a hidrogén egy része eltávozik, egy része pedig atomos hidrogén formájában beszivárog a mátrixfémbe és a bevonatba. Ez torzítja a rácsot, nagy belső feszültséget okoz, és jelentősen deformálja a bevonatot is.
A galvanizálási folyamat hatásai
Ha a galvanizáló oldat összetételét és az egyéb folyamatszabályozási hatásokat kizárjuk, a galvanizálási folyamat áramkimaradása a bevonatveszteség egyik fontos oka. A galvanizáló gyémántszerszámok galvanizálási gyártási folyamata nagyon eltér a galvanizálás más típusaitól. A galvanizáló gyémántszerszámok galvanizálási folyamata magában foglalja az üres bevonatolást (alap), a homokbevonatolást és a sűrítési folyamatot. Mindegyik folyamatban fennáll a mátrix elhagyásának lehetősége a galvanizáló oldatból, azaz hosszabb vagy rövidebb áramkimaradás. Ezért az ésszerűbb eljárás alkalmazása csökkentheti a bevonat leválásának jelenségét is.
A cikk újranyomtatásra került a következő címről: "Kínai Szuperkemény Anyagok Hálózata"
Közzététel ideje: 2025. márc. 14.
